A szakember a Mandinernek azt mondta, nem lehet kizárni, hogy március második felében, a következő hónapban a mostani, mediterrán jellegű nagyon enyhe levegő helyébe hideg levegő áraszt el bennünket.
Sorra dőlnek a melegrekordok, legyen szó a napi legmagasabb hőmérsékletekről vagy a legalacsonyabbakról. S biztos, hogy egy ideig még marad a februári tavasz, a szakemberek szerint számítani lehet a következő napokban is új csúcsokra – számol be a Köpönyeg.
Szombaton, február 24-én mind a fővárosi, mind pedig az országos rekord megdőlt. Budapesten Pestszentlőrincen mérték a főváros legmelegebb éjszakáját, pontosabban a legmagasabb minimum hőmérsékletet. Egy 2017-es adat került a süllyesztőbe, akkor 8,1°C volt a leghidegebb, most 9,7°C. Az országos rekordot Kecskeméten, a K-puszta állomáson regisztrálták a műszerek, 10,8°C volt. Itt is egy hét évvel ezelőtti adatot utasított maga mögé a szombati mérés, így a második helyre csúszott a szintén 2017-es 9,2°C.
Ennél talán izgalmasabb kérdés, hogy erre az évre
már végleg magunk mögött hagytuk-e a telet, vagy elképzelhető, hogy lesz még hideg, fagy, hó.
Németh Lajos a Mandinernek megerősítette, áprilisi időjárással búcsúzik a február és így kezdődik a március is. Ennek ellenére nem lehet kizárni, hogy március második felében vagy a következő hónapban a mostani, mediterrán jellegű nagyon enyhe levegő helyébe észak, északkelet felől hideg levegő áraszt el bennünket, így tavaszi fagyok elképzelhetők.
A sokéves tapasztalat azt mutatja, amennyiben ilyen rendkívül enyhe a tél és a vegetáció tavaszt érez – lassan már virágoznak a gyümölcsfák –, akkor egy-két hidegbetörés elő szokott fordulni a következő hónapokban itt, a Kárpát-medencében – jelentette ki az ismert meteorológus.
Az idei tél annyival enyhébb a sokévi átlagnál, minthogyha a havi középhőmérséklet nem februári, hanem áprilisi lenne,
de ez szinte az egész 2023/24-es téli időszakra jellemző volt – mondta Németh Lajos. Arra a kérdésre, hogy a következő esztendőkben még jobban elfajulhat-e a helyzet, a meteorológus közölte, mindig változott az éghajlat, s egyértelmű, hogy most felmelegedő szakaszban vagyunk, emiatt egyre szélsőségesebb időjárási helyzetek generálódnak, de nem lehet tudni, ennek a folyamatnak mi lesz a vége.
A meteorológus azonban nem optimista. Szerinte nem jó irányban haladunk, de leginkább a gyorsaság elgondolkodtató. Az eddigi négy évszakos időjárást Magyarországon is kezdi leváltani a mediterrán térségre jellemző két évszak, az egyik a forró, aszályokkal terhelt nyári, a másik a borongós, esős, enyhe téli félév.
Ez a változás pedig minden élőlénynek komoly megpróbáltatást jelent.
Ugyan a mediterrán térségekben is élnek emberek, állatok, növények, de ezek az évezredek, évszázadok során jól alkalmazkodtak az ottani viszonyokhoz, viszont itt, a Kárpát-medencében mi nem szoktunk hozzá, ezért visel meg mindenkit ez az időjárás. Ezért nagyon jó lenne, ha meg lehetne állítani a felmelegedést – fogalmazta meg az óhaját Németh Lajos.
Nyitóképünk illusztráció: Nyíló hóvirág (Galanthus) a Zala vármegyei Nagybakónak közelében 2024. február 4-én. MTI/Varga György
A hegyet is gyakorta hosszan bámulta, miként váltakoznak rajta napszakok és évszakok, hogyan burkolózik párába és takarózik felhőkkel, hogy aztán a levegő császára, a folyton keménykedő északnyugati szél besodorja az esőt a kertbe.
A hét elején még erős szélre, hózáporokra és fagypont körüli éjszakákra kell számítani, de a hét közepétől fokozatos enyhülés várható.
Az intenzívebb záporok, zivatarok környezetében viharos széllökések is lehetnek.
Már csak pár napunk maradt kiélvezni a napsütést.
Egy biztos, a mezőgazdaság nagyon örül az égi áldásnak.
Arra voltunk kíváncsiak, milyen intézkedésekkel óvják Budapest rászoruló lakóit.
A parlament döntésének következtében.
„Ha Magyarország ebbe beleáll, akkor meg tudjuk védeni magunkat.”
